Annak megállapítása, hogy a körömszerszámok újraszennyeződtek-e, elsősorban a tárolási környezet, a szerszámok állapotának megfigyelésével és használat előtti érzékszervi vizsgálattal jár. Ha a szerszámokat nedves, poros környezetnek tették ki, vagy nem sterilizált tárgyakkal tárolták, vagy ha foltok, szagok vagy rozsda jelennek meg a felületen, akkor valószínűleg kórokozókkal, például baktériumokkal és gombákkal szennyezték be.
Kulcsfontosságú ítéleti kritériumok
Tárolási környezet Szennyeződés
Biztonságos állapot: A szerszámokat le kell zárni, és száraz, fény{0}}álló, tiszta sterilizáló dobozban vagy eldobható steril tasakban tárolják.
Látható foltok: A maradék körömlevágások, ragasztófoltok, vérfoltok vagy penészfoltok a felületen szennyeződést jeleznek.
Rozsda vagy elszíneződés: A fémszerszámokon lévő rozsdafoltok baktériumokat hordozhatnak, és csökkenthetik a sterilizálás hatékonyságát.
Szag: A savanyú, dohos vagy más szokatlan szag mikrobaszaporodást jelez.
Rendellenes érintés használat előtt
A szerszámok ragacsos, nedves vagy csúszós felülete a meg nem száradt szennyeződésekkel való érintkezést vagy a fertőtlenítőszer hiányos elpárolgását jelzi.
A használat ideje és gyakorisága
Ha az eszközöket a fertőtlenítés után több mint 7 napig nem használják, és nincsenek újra lezárva, vagy gyakran használják közös környezetben, jelentősen megnő a szennyeződés valószínűsége.
Keresztszennyeződés jelei{0}}a működési folyamat során
Használat előtti másodlagos tisztítás (pl. alkoholos letörlés) elmulasztása; A körömtechnikusok közvetlenül, kézzel veszik ki a szerszámokat a közös edényből steril csipesz használata nélkül; Szerszámok, amelyek a művelet során nem-steril területekre, például munkalapokra vagy padlóra esnek.
